YamaNeko bólintott egyet majd elindult a lény felé.
-YamaNeko!Te maradj hátul.-szólt utána SanChou.
-Ugyan miért?-fordult vissza meglepetten YamaNeko
-Azért mert ha te megsérülsz ugyan ki fog minket meggyógyítani ha netán mi is megsérülnénk?-magyarázta AoiRyou
-Ha megsérültök természetes hogy meggyógyítalak titeket, de ne kérjétek hogy hátul maradjak, mert nem fogok.Én is harcolni maradtam itt.-szorította ökölbe kezeit YamaNeko
-Legyen.-sóhajtott TennoRukai
-Minden rendben van?-fordult SanChouhoz Aoiryou
-Igen.-bólintott SanChou.-De szerintetek ez nem furcsa?-folytatta
-Mi?-nézett rá kérdőn DosaKairi
-Hát...hogy mióta a többiek elmentek a lény egyszer sem támadott rá.És a csönd is túl nagy.Nekem itt valami nem stimmel.-nézett aggodalmasan SanChou
-Igaza van.Készenlétben kell állnunk.Lehet kiforralt valamit.-lépett előre Tsurara
-Hirtelen olyan álmos lettem.-ásított DosaKairi
-Én is.-törölgette szemeit YamaNeko
-Furcsa.....én is elálmosodtam de vajon mitől...?-majd hirtelen villámként hasított át fején a válasz-Ez mérgező gáz!!Ne lélegezzétek be.-ordított fel TennoRukai
-E...ezek szerint a többieket..is..ezzel....-ám mielőtt még befejezhette volna SanChou elájult és a földre esett
-SanChou.-rohant oda hozzá AoiRyou
Ám ekkorYamaNeko is a földre zuhant
-Ya....ma..neko...-indult el felé DosaKairi de pár méterrel YamaNeko előtt összeesett
-Jaj ne.....túl..késő...-aztán TennoRukai is összeesett
Ekkor a szörny újabb nyalábokat lőtt ki hogy elnyelje az ájult zanpaktoukat.
-Rólam megfeledkeztél!-állt fel AoiRyou majd nagy mennyiségű lélekenergia kezdett áramolni a testéből-Ban-Kai....-motyogta halkan maga elé aztán minden erejét felhasználva egy hatalmas falat húzott fel körbekerítve magát és a többieket
*a 12.osztagnál*
-Itt vagyunk.És most merre?-nézett körül KessouJaiba
-Gyertek.Erre van a szerkezet.-indult el egy lépcső felé Eremes
A lépcsősor egyenesen az épület tetejére vezetett.A tetőn középen egy nagy kőoszlop állt.Körös körül mindenféle minta és ábra volt vésve az oszlopra.
-Ez lenne az?-nézett kicsit meglepetten SzeikoJaiba
-Igen.A tetején lévő mélyedésbe kell belehelyezni a kristályt.-mondta LoroSerafin
-Rendben.-lépett az oszlop elé TsukyHikari majd a tejére helyezte a kristályt-És most?
-Elvileg már működésbe kellett volna már lépnie.-nézett meglepetten Eremes
-Talán meg kellene várni míg feltöltődik.-találgatott KessouJaiba
-Feltöltődik?Ez az.-szólalt fel SzeikoJaiba majd az oszlop elé lépett és a rajta lévő ábrákat kezdte el nézegetni
-Mit találtál?-állt mellé Eremes
-Ha jól értelmezem ezeket a rajzokat akkor valakinek fel kell töltenie lélekenergiával ahhoz hogy működésbe lépjen.-állapította meg SzeikoJaiba
-Nem csupán lélekenergia kell.-döbbent le Eremes
-Akkor mi?-nézett kíváncsian KessouJaiba
-Valakinek az életereje vagyis a lelke kell.-mondta teljesen nyugodtan SzeikoJaiba
-Hogy micsoda?De miért?-nézett a két fiúra TsukyHikari
-Ez a kristály feltehetően már több millió éve szunnyadt elzárva abban a virágban.És mi most fel akarjuk ébreszteni.Ehhez pedig életerőre van szükség.A sima reiatsu ide már kevés lenne.-magyaráztam Eremes
-Hát ha tényleg nincs más megoldás én majd feltöltöm.-tette karba két kezét LoroSerafin
-Te LoroSerafin?-nézett rá megdöbbenve KessouJaiba
-Igen.Akkor kezdjünk neki.-sóhajtott LoroSerafin
-Lassíts egy kicsit!Nem kell ezt tenned.Biztos találunk más megoldást.-állt elé TsukyHikari
-Nincs más megoldás.Valakinek mindenféleképpen meg kell halnia hogy megöljük ezt a démot.Vagy feláldozunk valakit vagy mind meghalunk.-hajtotta le kissé a fejét SzeikoJaiba
-A...akkor majd...-kezdte mondanivalóját TsukyHikari ám LoroSerafin közbevágott.
-Az én életerőmet használjuk és kész!Nem nyitok vitát.Kezdjük!-lépett a kőoszlop elé LoroSerafin
Majd teste vörösen kezdett izzani és a vörös reiatsu a kristályba áramlott.Aztán testét vakító fehér fény vette körbe és az is a kristályba áramlott szép lassan, eközben LoroSerafin teste fokozatosan halványult.Míg végül hirtelen teljesen eltűnt.Ebben a pillanatban a kristály feléledt és hatalmas energia áradt belőle.
A zanpaktouk csak álltak és megdöbbenve követték az eseményeket.Majd az energia szerteáramlott egész Soul Socyetiben és egy hatalmas fény kísértében vissza pörgette az időt.
*Hajnali 2 óra.S.S. utcáin.*
-Hogy kerültünk ide?Hisz az előbb még...-nézett meglepetten körül KessouJaiba
-Fogalmam sincs.De hogy lehet hogy még mindig sötét van?Hisz az előbb még pirkadt.-nézett az égre Eremes
-Srácok?Mi történt?- lépett elő YamaNeko a többiekkel együtt
-Mi sem tudjuk...az előbb még a 12.osztag fő épületének tetején álltunk most meg itt vagyunk.-csodálkozott TsukyHikari
-Veletek minden oké?És hol van LoroSerafin?-kérdezte TennoRukai
-Igen.LoroSerafin....ő...feláldozta magát hogy megmentsen minket.-hajtotta le szomorúan a fejét TsukyHikari
-Haliii srácok.-integetett a távolban Hanahi
A hangra mindenki felkapta a fejét és hátra fordultak majd a távolban meglátták KooriHana-t,Hanahi-t,Miya-t,Maya-t,HanaJaiba-t, Hinazuma-t,Kusuburu-t, Tekna-t, és Awai-t.
-K...KooriHana?-lepődött meg YamaNeko majd könnyk gyűltek a szemébe és odarohan KooriHanahoz majd a nyakába ugrott és sírni kezdett
-Nagyon rám ijesztettél.Soha többé ne csinálj ilyet.-szorította magához KooriHanat
KooriHana csak bólintott egyet majd elmosolyodott.
-Ezek szerint elpusztítottátok a szörnyet.-mondta Maya
-Valahogy úgy.-válaszolt SzeikoJaiba
-Nem csupán elpusztítottuk.-lépett elő a sötétségből LoroSerafin-
-LoroSerafin te élsz?-könnyebült meg TsukyHikari
-Igen.Amikor átadtam az életerőm a kristály felébredt és visszapörgette az időt.És eltörölte a lény minden energiáját.Tehát a 12.osztag tudósa nem fogják tudni életre kelteni.-magyarázta
-Ezek szerint még semmi sem történt?-nézett meglepetten Hinazuma
-Pontosan.vágta rá LoroSerafin
Ám ekkor minden zanpaktou teste fényleni és halványodni kezdett.
-Mi...mi történik velünk?-esett kétségbe SanChou
-Elvégeztük a feladatunk tehát visszatérünk oda ahová tartozunk.A mestereinkhez.-hunyta le a szemeit TennoRukai
Majd minden zanpaktou eltűnt.Visszatértek a katanakba.A Nap épp felkelőben volt.És Soul Society lassan ébredezni kezdett.Ők persze mit sem tudtak a zanpaktouk hősies cselekedetikről.
*Yuuki Ai szobájában*
Yuuki lassan kimászik az ágyból.Egyenesen a fürdőszobába veszi az irányt.Megmosdik és megfésülködik majd felöltözik.Aztán odalép a katanaihoz.Felemeli őket és elmosolyodik.
-Ügyesek voltatok.Büszke vagyok rátok.-mondta majd elrakta őket és az osztagához indult.
