1.Fejezet! /4.rész/

TsukyHikari egy ideje már csak áll és az eget nézi.
-Minden oké?-nézett aggodalmasan Eremes
-Ti...nem halljátok?-szólalt meg halkan az eget bámuló lány
-Mégis mit kellene hallanunk?-kérdezte meglepetten KessouJaiba
Ám abban  a pillanatban TsukyHikari teste  fehéren kezdett fényleni.
-Ts..TsukyHikari...-indult el felé Eremes
Ám ekkor TennoRukai megfogta a vállát és visszahúzta.
-Mi az?-fordult vissza Eremes
-Nézzétek!-szólalt fel SzeikoJaiba majd TsukyHikarira mutatott.
A lány testéből áramló fény az ég felé tört.Majd hirtelen a felhők eltűntek az égboltról és megcsillant a telihold fénye.Ez a varázslatosan szép fény pedig beragyogott mindent.
-Mi..mi a fene folyik itt?-nézett körül Tsurara
-Erre én is kíváncsi volnék.-állt mellé AoiRyou
Majd a tó közepéből szép lassan kiemelkedett egy gyönyörű virág.Szirmai összezáródva, szára pedig nem volt.Aztán a hold fénye beragyogta a virágot is mire az kezdett kinyílni.A növény belsejében pedig egy csodaszép kristály csillogott.
-E..ez lenne az amiért jöttünk?-törte meg a csendet LoroSerafin
-Igen.-válaszolta TsukyHikari majd előrenyújtotta jobb kezét és a kristály ott teremt.
-Hát ezt meg hogy csináltad?-nézett nagy szemekkel YamaNeko TsukyHikarira
-Elképesztő.-csodálkozott KooriHana
-De mégis honnan tudtad hogy fel kell oszlatni a felhőket?És mi volt az a fény ami körülvett?Na és az előbbi?-szegezte kérdéseit Eremes TsukyHikarihoz
-Hallottam egy hangot...egy nő hangja volt.Beszélt hozzám.Nem tudom hogy mit mivel nem értettem.De olyan szép és lágy hangja volt hogy magával ragadott.És a testem magától mozdult.Ennyi az egész.-sóhajtott TsukyHikari
-Nem számít!A lényeg hogy megvan amiért jöttünk.Most pedig siessünk vissza.Nem tudni a többiek meddig bírják még.-indult el SzeikoJaiba
-Igaza van.Mennyünk.-indult utána SanChou


*Soul Societyben*


-Haliii mindenki.Itt vagyunk és meghoztuk a kristályt.-lépett át az átjárón nagy mosollyal az arcán YamaNeko


*Síri csend*


-Hát ezek meg hová lettek.-nézett körül KooriHana
-Nézzétek!-kiáltott fel Tsurara
Hinazuma,Kusuburu,Miya,Maya,HanaJaiba,Awai,Hanahi és Tekna a földön feküdtek.Testük tele volt sebekkel és meg sem mozdultak.
-Srácok.-rohant oda Sanchou a földön fekvő zanpaktoukhoz
-Na álljunk meg egy szóra.-döbbent le hirtelen TennoRukai
-Mi az?kérdezte KessoJaiba
-Ha ők eszméletlenek...akkor..mégis ki tartotta nyitva a kaput?-lépett SanChou mellé TennoRukai és sebesült társaira pillantott
-Nem tudom.De van egy olyan érzésem hogy gyorsan el kellene tűnnünk innen hogy aktiválhassuk a kristályt.-fordított hátat Eremes
-Igaza van.Minél előbb a 12.osztaghoz kell mennünk.-állt mellé TsukyHikari
-De...hát..segítségre van szükségük.Nem hagyhatjuk csak így itt őket.-emelte föl a hangját Sanchou
-Én itt maradok...-motyogta halkan YamaNeko.
-Huh??Mondtál valamit .-fordult felé KooriHana
-Hisz ők a társaink....és...én...KÉPTELEN vagyok itt hagyni őket.-rogyott térdre YamaNeko majd gyógyítani kezdte a sebesülteket
-Hm...a Cicusnak igaza van.Ti mennyetek csak.Én itt maradok és vigyázok rá míg helyrehozza a többieket.-vigyorodott el DosaKairi majd hüvelyk ujjával magára mutatott
-E..ez meg mi?Nézzétek!-kiáltott fel LoroSerafin
Ekkor a zanpaktouk észrevettek maguk mögött egy hatalmas fekete gömb szerűséget ami beterítette Soul Society felét.A jelenség belsejében csak úgy cikázott a temérdek lélekenergia.
-Há..hát ez meg hogy....és mikor?-döbbent le Tsurara
-Egyáltalán mi ez a rondaság?-fogta a fejét DosaKairi
Majd a burok fekete lélekenergia sugarakat lőtt ki a zanpaktouk felé.Aztán megragadta a földön fekvőket és magába szívta.
-Srácok!!-állt fel YamaNeko és nyúlt a többiek után
De ekkor egy nyaláb őt is célba vette.
-YAMANEKO!!-ordított fel KooriHana aztán ellökte az útból mire a lény őt olvasztotta magába
-KOORIHANA!-rohant felé AoiRyou ám már nem érte el.Túl késő volt.
-Neeeeeeeeee!!!!!-kiabált YamaNeko majd sírni kezdett
-Ne ácsorogjatok már ott hanem igyekezetek.-mondta KessouJaiba
-Nem!Valahogy ki kell szednünk onnan.Én nem hogy itt őt!-ellenkezett AoiRyou
-Arra most nincs időnk.-folytatta SzeikoJaiba
-Én sem vagyok hajlandó távozni KooriHana és a többiek nélkül.-állt AoiRyou mellé YamaNeko
-Értsd meg Cicus erre most nincs időnk.KooriHananak nincs semmi baja egyenlőre.Gyere.-fogta meg YamaNeko vállát DosaKairi
-Igaza van.Az egyetlen esélye neki és nekünk is ha működésbe hozzuk a kristályt és legyőzzük a szörnyet addig míg nincs elég ereje ahhoz hogy megölje a magába szívottakat!-indult el TennoRukai a 12.osztag felé
Ám ekkor hirtelen a szörny újabb nyalábokat lőtt ki magából.De Eremes hárította őket. 
-Ez így nem fog menni.Valakinek vagy valakiknek itt kellene maradnia hogy feltartóztassa míg mi végzünk vele.-jelentette ki határozottan LoroSerafin
-Vagyis azt akarod mondani hogy hagyjunk hátra néhány zanpaktout hogy a szörny kénye kedvére eljátszadozhasson velük?Hisz ez kegyetlenség lenne.-förmedt rá TsukyHikari
-Biztos van más megoldás.-nyugtatta KessoJaiba TsukyHikarit
-Nem!Nincs!És én maradok!-lépett előre YamaNeko határozottan
-Cicus?-lepődött meg DosaKairi
-Ez a rohadék elnyelte a legjobb barátnőmet és a társainkat...de ezt nem ússza meg szárazon.-szorította ökölbe két kezét
-Én is maradok.Ketten együtt mégis csak erősebbek vagyunk.-állt mellé Tsu
-YamaNeko nélkül pedig én sem mozdulok egy tapottat sem!-komolyodott el DosaKairi
-De hát..-hajtotta le fejét YamaNeko
-Nyugi Cicus majd én megvédelek.-vigyorodott el hirtelen DosaKairi
-A..arigatou.-pirult bele YamaNeko
-Én szintén itt maradok!Nekem is van egy kis elintéznivalóm ezzel a lénnyel.-állt melléjük AoiRyou
-Ezek szerint nekem is itt a helyem.-mosolygott SanChou
-Én is maradok.-szólalt fel TennoRukai és az öt zanpaktou mellé állt
-Te is?De hát mégis miért?-érdeklődött KessoJaiba
-Elvégre nem maradhatnak itt vezető nélkül.-hangzott el a válasz
-Értem.Akkor sok szerencsét.-indult el TsukyHikari
-Csak tartsátok fel!Semmi fölösleges hősködés!Értve vagyok?-nézett DosaKairira KessoJaiba
-Hééé....most meg miért nézel rám?-értetlenkedett DosaKairi
-Nem is tudom.-fogta a fejét KessouJaiba
-Ne aggódjatok minden rendben lesz.Garantálom.-jelentette ki TennoRukai
LoroSerafin bólintott egyet majd a többiekkel együtt távoztak.